A fajta származásáról keveset tudni épp úgy, mint a nevének kialakulásáról.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a latin pugnus szóból ered, aminek jelentése ököl, hiszen a mopsz pofája egy ökölbe szorított kézre emlékeztet.
Sok ország vallja magáénak a fajtát, Kína, Hollandia és az Orosz tenyésztők is. A különböző feltevéseknek teljesen megfelel, hogy a Föld különböző pontjain előfordul és már régi feljegyzések bizonyítják, hogy a fajta valóban évszázadok óta ismeretes.
Figurája megtalálható nagy mesterek képein is.
Több híresség, uralkodó volt mopsz tulajdonos.
A közelmúltból talán a Winsdori hercegi párt emelném ki, féltucatnyi mopsz gyűjteménnyel, amit több képeslapban szerepeltettek, mint bármely fajtát emberemlékezet óta.
A mopsz rendkívül vidám, roppan játékos, feltűnően értelmes és furcsa módon csúfondáros. Gazdájához hűséges, de nagyon szereti a társaságot, semmiképpen nem agresszív. Más kutyákkal is nagyon barátságos.
Főleg kedvtelésből tartják, pedig nagyon jó házőrző, mivel disztingválni tud a különböző zajok között, és azt élénken jelzi.
A jól nevelt mopsz sohasem ugat feleslegesen, és nagyon szereti a gyerekeket, fáradhatatlanul képes velük hancúrozni.
Kiemelném még azt a tulajdonságát, hogy amennyiben idős ember mellé kerül társnak, teljesen alkalmazkodik annak a tempójához.
Kimondottan jól tanítható, értelmes, intelligens kutya.
Forrás:www.mopsz.extra.hu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
